„Emberi sarj, ki belépsz ide vágyva a szellemi kincsre
Tudd meg, sok tanuló hordta e ház köveit,
És Te is úgy lész csak méltó fia drága hazánknak,
Hogyha jövőjéhez hordod a munka kövét.”
(Andor Károly)
A váci piarista iskola alapítása
A 17. század elején Rómában Kalazanczi Szent József által alapított rend, azaz a piarista rend, még Kalazanczi életében eljutott Magyarországra is. (Podolin, 1642). A váci iskola az első 10 magyarországi alapítás között van. Kollonics Zsigmond, váci püspök 1714-ben plébánia ellátására és az egyházmegyés papnövendékek tanítására hívta meg a felvidéki piarista szerzeteseket, vagyis a kegyes tanítórendi testvéreket¹.
Valószínűleg már ekkor megnyitották a gimnáziumot is, mert három évvel később már 230 növendékük volt. 1719-ben a plébániát elvették a piaristáktól. Berkes András kanonok a saját házát adományozta a rendnek az iskola és a rendház felépítésére. A későbbiekben a Szent Anna templom építését (1725-45) segítette. 1727-ben költöztek a rendházba, 1733-tól hatosztályos gimnáziumot működtettek. 1739-42 között a pestisjárvány miatt szünetelt az oktatás. 1809-1810 között a napóleoni háborúk miatt az iskola épülete hadikórház volt. Az iskola a kor igényeinek és a tanulólétszám növekedésének megfelelően, és az újabb adományoknak köszönhetően folyamatosan bővült.
Művészetek, tudomány és a történelem viharai
A gimnázium a piarista iskolai színjátszás egyik központja volt. Mária Terézia királynő és családja 1765-ös váci látogatásakor nemcsak színdarabbal kedveskedtek az uralkodói családnak, hanem énekükkel is. Theresianum néven ezért egy új akadémiát és szegény nemesi ifjak számára konviktust, azaz bentlakásos diákotthont is alapított a királynő, ami folytatta a váci püspök, Migazzi Kristóf néhány évvel korábbi kezdeményezését. (A két királyi piarista konviktus egyike volt Vácott). A diákok jogot, filozófiát és építészetet is tanultak.
A váci bazilika építésének vezetője Oswald Gáspár (Fráter Osvald) piarista laikus testvér volt. Az ő nevéhez fűződik Vác város utcáinak szabályozása is. 1798-ban a fizika tanár, Szablik István sikeres léggömb kísérletet hajtott végre József nádor váci látogatása alkalmából. II. József reformjai során megszüntette a konviktusokat és tandíjat vezetett be, ezért a gimnázium tanulóinak létszáma csökkent. 1785 és 1796 között a domonkosok rendházában működött az iskola. (A piarista épületből laktanya lett, a templomból pedig istálló.)
A magyar műveltség terjesztésében, a hazafias nevelésben is élen jártak a piaristák. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a váci piaristák is pontokban fogalmazták meg követeléseiket a magyarországi piarista rend megreformálásáért, új rendfőnök megválasztásáért. A szabadságharcban sok diák és tanár is részt vett. A tanítás szünetelt, az iskola épülete két éven keresztül ismét hadikórház volt.
A szabadságharc bukása után kiadott új oktatási törvény, az Entwurf vezette be a nyolcosztályos gimnáziumot a hatosztályos helyett és, mivel a váci gimnázium nem felelt meg a követelményeknek, ezért négyosztályos algimnáziummá alakult át. 1852-től itt működött a piarista rend noviciátusa 1947-ig.
1871-től a piaristák a felnőttek oktatásába is bekapcsolódtak: a téli hónapokban ingyenesen tartottak előadásokat.
1876-ban az első piarista koncertet jótékonysági célból – az árvízkárosultak megsegítésére – a váci piarista tanárok rendeztek.
1880-ban a nyolcosztályos gimnáziumot az egykori piarista diák, Petróczy László kartali plébános adományából hozták létre. A 19. század végén Schuster Konstantin, váci püspök adományából új korszerű épületszárny épült. Az 1896-os milleniumi kiállításon az iskola a fizikai szertár eszközeivel szerepelt, amiért kiállítási érmet kaptak.
1919-ben a Tanácsköztársaság idején a piaristák nélkül működött a gimnázium. Az első világháború után létrehozták a Hadiárva konviktust. 1922-től már cserkészcsapata is volt az iskolának.
Megyer József a Piarista földrajz című művében írja az 1940-es években Vácról: „A történelmi levegőjű városhoz méltó a gimnáziuma is.”² A váci iskola kincsei között említi a váciak összetartatását és „a régi diákok hűséges seregét”. Az első piarista diákszövetség 1923-ban Vácott jött létre (Váci Piarista Diákszövetség és Váci Piarista Öregdiákok Szövetsége). Ők emeltek emléktáblát Madách Imrének a gimnázium egykori tanulójának és 1925-ben és az első világháborúban hősi halált halt iskolatársaknak is.
1948-ban államosították az iskolát. 1951-ben gépipari technikumi osztályt indítottak, mely később önálló iskola lett Lőwy Sándor néven, később Boronkay György Műszaki Középiskola. (A gimnázium egy másik épületben működött, Sztáron Mihály nevét vette fel.)
Visszatérés és jelen
1990-ben érkeztek vissza Vácra a kegyes tanítórendiek. Először a noviciátus indult újra, majd 1991. szeptember 1-től újra megnyílt a piarista iskola: Piarista Gimnázium és Kollégium, Vác néven.
A gimnázium növekedésével a piaristák folyamatosan kapták vissza az épületeiket, az utolsó részt a 2003/2004-es tanévben.
A gimnáziumban, amelynek jelmondata Evangelizare educando (A nevelés által evangelizálunk), jelenleg 8-, és 4 osztályos évfolyamokban nevelik a diákokat hitre, tudásra, szép életre, jóra és tudományokra – Pietas et litterae, azaz a hit és a műveltség szolgálatában.
Fábián Borbála
történész
[1] Első szerzetesek elöljárója Zájkányi Lénárd, „sz. Istvánról nevezett Béla (Tagányi) és Imre (Schurman) és sz. Brunóról nevezett Keresztély”.(A váczi kegy.-tanítórendi kath. főgymnasium vázlatos története. 1896-os évkönyv, 12.)
[2] Megyer József: Piarista földrajz. In: Piaristák Magyarországon 1642-1992. rendtörténeti tanulmányok szerk: Holl Béla, Budapest, 1992. 300.
Galéria
Gyűjtés: Piarista Múzeum